A Várhegyet koronázó impozáns sümegi vár messziről felfedezésre hív, hiszen az ország egyik legszebb középkori vára.
A Sümeg városa fölé magasodó kastély a Bakony nyugati részén, egy 270 méteres magányos dombon áll. A felfelé ívelő spirális út nem csak az emelkedést segíti, hanem csodálatos kilátást nyújt a környékre. Opcionálisan alulról felfelé vártaxi is elérhető, azonban a túrázás közbeni kilátás és a remek fotóshelyek megéri a fáradságot.
A külső Bailey-kapun való áthaladás után a belső bejárati kapu igazi középkori hangulatot teremt az árokkal és a felvonóhíddal. A kapun belépve egy tágas és rendezett udvarra érkezik. A közelmúlt fejlesztései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy látogatása szórakoztató és kényelmes élmény legyen. A gyerekek játszhatnak egy játszóvárban, harcolhatnak a 7 fejű sárkánnyal, lovagolhatnak, kipróbálhatják a gólyalábas járást, tűt kereshetnek a szénakazalban, íjászhatnak vagy párnacsatázhatnak, és állatokat simogathatnak. A bátrakat akár be is zárhatják a fatartókba vagy egy ketrecbe.
A földszinten be lehet csöppenni a kovács- és kerékgyártó műhelyekbe, a konyhába, a pékházba (kéményes pogácsa), a kínzókamrába, ahol inkább vicces, mint félelmetes viaszfigurák és a fájdalmas kreativitás eszközei találhatók. További látnivalók: a kőgyűjtemény, a katonaszállás, a püspöki hálószoba, a várkápolna, a vármakett kiállítás, a történelmi háborús filmeket bemutató filmszoba és a konyha melletti fűszerkert.
A kastélyt felülről, a falon körbejárva tekintheti meg, valamint gyönyörködhet a falon belüli és kívüli panorámában. A nagyobb izgalmakra vágyók középkori tornát nézhetnek meg a várhegy alján található arénában (nyári menetrend: kedd-szombat 17.00, őszi-téli óra: szerda és szombat 17.00).
Egy kis történelem
A történelmi feljegyzések szerint a kastély a mongol invázió (1241) után épült. A Sümeg környéki területek a 11. század eleje óta a Veszprémi Egyházmegye birtokában voltak királyi adományként, így valószínűleg a püspök építtette meg a várat. Kezdetben csak egy toronyház épülhetett itt a régi torony elődjeként, és a 15. század közepén bővítették. Katonai jelentősége Veszprém őszére (1552) megnőtt, amikor a veszprémi püspök Sümegre menekült a török csapatok elől, így a város 200 évre az egyházmegye központja lett.
A vár több támadást is kibírt, mielőtt a török csapatok kezére került volna. Rákóczi szabadságharcában stratégiai szerepet töltött be, mint a magyar hadsereg főhadiszállása. A háború után a Habsburgok bosszút álltak azzal, hogy hadgyakorlat keretében felgyújtották, majd nagy részét lerombolták 1713-ban. Majd évszázadokon át pusztulásba esett, mígnem megkezdődött a régészeti feltárás (1957-1965). 1989 óta egy magáncég irányítja, könyörtelen erőfeszítéssel a helyreállítás és a fejlesztés terén.
